Nicolas Schöffer magyar származásu francia művész 1912. szeptember 6-an szúletett Kalocsan. Apja ügyvéd, anyja zenész volt. 1936-ban érkezik Franciaországba, es 1948-ban lett francia állampolgar. 1992 januar 8-án hunyt el a Villa des Arts, Montmartre-on található párizsi műtermében.
Franciaorszagba érkezve Párizsban a Képzöművészeti Föiskolán (Ecole nationale des Beaux Arts) szerez diplomát. 1937-ben a Salon des Indépendents alkalmával állitja ki elöször munkáit.
1948-ban felhagy végleg a festéssel, miután felfedezi a Norbert Wiener matematikus által kidolgozott cybernetika elméletet. Ettol az idötol kezdve munkája három nagy korszakbol épül fel : 1. A Térdinamika (le Saptiodynamisme) 1948 2, A Fénydinamika (le Luminodynamisme) 1957 3, Az Idödinamika (le Chronodynamisme) 1959
Munkássága magába foglalja a festészet, szobrászat, epítészet, városrendezés, elöadóművészet, film, zene, oktatás, szönyeg, es könyv területeit.
Nicolas Schöffer művei megtalalhatók több nagyvárosban, legjelentösebbek Cybernetikus Fenytorony, Liège, 1961 Chronos 14, San Francisco, 1974 Chronos 15 Bonn 1977 Chronos 10 Paris 1980 Chronos 10 Munich 1980 Chronos 8 Kalocsa 1982 Tour d'Ain 1988 Lyonéon, Lyon 1988 Spatiodynamique 22 Hakone, Japon
Számos elismeresben reszesult, mint 1968 Velencei Bennale nagydíja 1970 Henry Moore dij Osaka 1983 Francia Becsuletrend (Officier de la Légion d'Honneur) 1885 Francia Akademia tagja (Officier des Arts et des Lettres) 1990 Commandeur dans l'Ordre National du Mérite 1990 Magyar Népköztársaság Zaszlórendje
1985-ben agyvérzes következtében elevszíti jobb kezének a használatát. Ezt kovetöen bal kézzel rajzol (coreographics) ragaszt (colleographics), szamitógeppel rajzol (ordigraphics) illetve ezeket a technikakat kombinalja (ordicolls)
Nicolas Schöffer magyar származásu francia művész 1912. szeptember 6-an szúletett Kalocsan. Apja ügyvéd, anyja zenész volt. 1936-ban érkezik Franciaországba, es 1948-ban lett francia állampolgar. 1992 januar 8-án hunyt el a Villa des Arts, Montmartre-on található párizsi műtermében.
Franciaorszagba érkezve Párizsban a Képzöművészeti Föiskolán (Ecole nationale des Beaux Arts) szerez diplomát. 1937-ben a Salon des Indépendents alkalmával állitja ki elöször munkáit.
1948-ban felhagy végleg a festéssel, miután felfedezi a Norbert Wiener matematikus által kidolgozott cybernetika elméletet. Ettol az idötol kezdve munkája három nagy korszakbol épül fel : 1. A Térdinamika (le Saptiodynamisme) 1948 2, A Fénydinamika (le Luminodynamisme) 1957 3, Az Idödinamika (le Chronodynamisme) 1959
Munkássága magába foglalja a festészet, szobrászat, epítészet, városrendezés, elöadóművészet, film, zene, oktatás, szönyeg, es könyv területeit.
Nicolas Schöffer művei megtalalhatók több nagyvárosban, legjelentösebbek Cybernetikus Fenytorony, Liège, 1961 Chronos 14, San Francisco, 1974 Chronos 15 Bonn 1977 Chronos 10 Paris 1980 Chronos 10 Munich 1980 Chronos 8 Kalocsa 1982 Tour d'Ain 1988 Lyonéon, Lyon 1988 Spatiodynamique 22 Hakone, Japon
Számos elismeresben reszesult, mint 1968 Velencei Bennale nagydíja 1970 Henry Moore dij Osaka 1983 Francia Becsuletrend (Officier de la Légion d'Honneur) 1885 Francia Akademia tagja (Officier des Arts et des Lettres) 1990 Commandeur dans l'Ordre National du Mérite 1990 Magyar Népköztársaság Zaszlórendje
1985-ben agyvérzes következtében elevszíti jobb kezének a használatát. Ezt kovetöen bal kézzel rajzol (coreographics) ragaszt (colleographics), szamitógeppel rajzol (ordigraphics) illetve ezeket a technikakat kombinalja (ordicolls)
