A nök szerint...


Mikor az élet megjelent a Földön, az Alkotó kicsit zavarba jöhetett, hogy mit is kezdjen az eredménnyel. Az elsö idökben a gének egyszerűen csináltak egy kópiát magukról, és így szaporodtak. Kezdetben csak növények léteztek, de a környezetszennyezés olyan nagy volt, hogy a sok oxigén már akadályozta öket a fejlödésben. Akkor az Alkotó megint közbelépett, és létrehozta azt az életformát, amely a hulladékot fogyasztotta, vagyis oxigénnel táplálkozott. Ez volt az állatvilág.
És az állatvilággal megjelent a szex. Az élet hordozója a nö volt, a hím csak a megtermékenyítéshez kellett, utána már nem volt rá sükség, többnyire el is pusztult.
A biológusok azt mondják, hogy a szex azért vált egyeduralkodóvá, mert a gének keveredésével könnyebben tudott reagálni az evolúciós változásokra.
Azonban ezt néhány kutató kétségbe vonta, és azt állítja, hogy a szex nem mutat bizonyított elönyt az ivartalan szaporodással szemben.
Ugyanakkor azt feltételezik, hogy a két nem megjelenésének a szexen kívül más haszna is lehet.
Az egyik ilyen feltételezett haszon, hogy a férfi alkalmas arra, hogy bizonyos evolúciós változásokat teszteljen. Ha az evolúciós változás sikeres, akkor a nö követi a bevált változásokat.
De ha a fejlödés eléri az optimális szintet, a dolog megfordul, a férfi egyre inkább háttérbe szorul, és a nö akár fizikai elönyre is szert tehet. Ezzel párhuzamosan a társadalmi szerepe is radikálisan változik.
Bár ez nem egy bizonyított hipotézis, de vannak jelek, amelyek ilyen típusú változások felé mutatnak.
Mivel a szellemi oldala korábban sem volt kétséges, azt mondhatjuk, hogy a férfiak lassan hátraléphetnek.
A XXI. században a nök szerepe sok területen, pl. a politikában, művészetben talán még fontosabb, mint a férfiaké.
Az Artézi Galéria kiállítása a nök rendkívül elöremutató eredményeit szeretné demonstrálni a művészetben.

2021. május

Németh Géza képzöművész